Kína súlyos munkaerőpiaci kihívásokkal néz szembe: míg a felsőfokú végzettségű fiatalok nehezen találnak munkát, addig a szakképzett munkaerő hiánya jelentős problémát okoz számos iparágban. Hszi Csin-ping elnök a szakképzés felé próbálja terelni a fiatalokat a helyzet megoldása érdekében - közölte a Bloomberg.
Oroszország elégedett Kínával folytatott kapcsolatainak fejlődésével – jelentette ki Vlagyimir Putyin orosz elnök, amikor kedden a Kremlben fogadta Vang Ji kínai külügyminisztert.
Az EU és Kína közötti kapcsolatoknak egyenlő versenyfeltételekre kell épülniük a kereskedelmi forgalom és a beruházások terén, az egymás piacaihoz való kölcsönös és egyenlő hozzáférés mellett - mondta szombaton Maros Sefcovic, az Európai Bizottság kereskedelmi biztosa Vang Ven-tao kínai kereskedelmi miniszterrel Pekingben folytatott megbeszélésével kapcsolatban.
Hszi Csin-ping kínai elnök pénteken több befolyásos vezetővel találkozott és az országba történő befektetések mellett érvelt, miközben Peking az USA-val fennálló kereskedelmi feszültségek közepette igyekszik kapcsolatot építeni a külföldi vállalatokkal - számolt be a Cnbc.
Donald Trump amerikai elnök pénteken bejelentette, hogy rugalmasan fogják kezelni a viszonossági alapon bevezetendő vámokat, miközben látszólag ellenezte a kivételek lehetőségét.
Több tucat külföldi nagyvállalat vezetője látogat el Pekingbe márciusban egy kiemelt fejlesztési konferenciára, ahol néhányan várhatóan Hszi Csin-ping elnökkel is találkoznak - tudta meg a Reuters. A hírügynökség információi szerint idén több európai és kevesebb amerikai vezért várnak a fejlesztési fórumra, ami tükrözi a jelenlegi feszült geopolitikai helyzetet is, amikor Kína igyekszik vonzó célpont maradni a külföldi befektetők számára az amerikai vámháborús lépések mellett is.
Kína megerősítette elkötelezettségét a magánszektor támogatása mellett. Hszi Csin-ping kínai elnök szerint a jelenlegi nehézségek és kihívások átmenetiek és leküzdhetők.
A napokban tartják Kínában a legfontosabb politikai gyűléseket, amelyeken a nagyon ritkán látható politikai döntéshozók is felbukkannak. Most egy rejtélyes betegség azt jelezheti, hogy Pekingben némileg átalakultak a hatalmi erőviszonyok – közölte a Reuters.
Az elmúlt években egyre fullasztóbbá vált a légkör Tajvan körül, mivel Kína szemernyi kétséget sem hagy afelől, hogy mindenképpen meg szeretné szerezni az ellenőrzést a sziget felett. Egymást követik a fenyegető hadgyakorlatok, miközben a „kvázi független” kormány a hatalmas túlerővel szemben csak abban bízhat, hogy a globális és regionális katonai hatalmak egy fegyveres összecsapás esetén hajlandóak lesznek felsorakozni a sziget védelmében. Egy kibontakozódó térségi háborúban egyetlen apró japán sziget lehet kulcs abban, hogy egyáltalán mennyire tudnak majd lényegi lépéseket tenni Tajvan szövetségesei. Az első intézkedések már megtörténtek, ez pedig jól mutatja Tokió megváltozott gondolkodását a térségben.
Az elmúlt napokban többször is előkerült Elbridge Colby neve az amerikai politikában, jellemzően a távol-keleti biztonsági kérdéseket firtató kijelentései miatt. Az erős mondataival már eddig is kikezdte az Egyesült Államok több szövetségesét, viszont a neve a jövőben mindenki előtt ismertté válhat, ha ő lesz a védelmi politikai államtitkár.
Marco Rubio amerikai külügyminiszter beszélt arról, hogy Washington pontosan hogyan tervezi kezelni Oroszország és Kína közeledését – számolt be a Bloomberg.
Hszi Csin-ping kínai elnökkel való viszonyát és a Kínával ápolt jó kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Donald Trump elnök, miközben az Egyesült Államok bejelentette, hogy kínai vállalatokat szankcionál.
Az Alibaba kínai technológiai konszern legalább 380 milliárd jüant (49,8 milliárd euró) tervez befektetni a mesterséges intelligenciába (MI) és a felhőalapú számítástechnikába az elkövetkező három évben a cég hétfői bejelentése szerint.
Az elmúlt napok során rendkívüli események szemtanúi lehettünk az orosz-ukrán háború potenciális lezárását illetően. Habár eddig sem volt rózsás a kapcsolatuk, nem sokan mondták volna meg előre, hogy Donald Trump amerikai elnök ilyen élesen fogja kritizálni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, miközben az amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábiában ült tárgyalóasztalhoz orosz kollégájával, a Pentagon vezetője pedig arra figyelmeztette Európát, Amerika szeme immár végérvényesen a rendszerszintű riválisra, Kínára fog szegülni, nem az öreg kontinensre. De milyen logika állhat mindennek a hátterében? Egyesek a múltat látják visszaköszönni Trump ellentmondásos manőverezésében, pontosabban egy korábbi elnök külpolitikai stratégiáját – mely jelenkori alkalmazása azzal járna, hogy az Egyesült Államok kiengedje a karanténból és szorosabbra fűzze kapcsolatát Vlagyimir Putyin Oroszországával.
Egy hétfői találkozó, egyetlen mondat Hszi Csin-pingtől, és máris új szelek fújnak a kínai gazdaságban. Az elmúlt évek vállalkozásellenes politikájától látványosan eltávolodva a pekingi vezetés most a magánszektor felé fordul, hogy a technológiai cégek segítségével adjon lendületet a megrekedt gazdaságnak. De vajon valódi paradigmaváltásról van szó, vagy csak egy újabb taktikai húzásról a geopolitikai játszmában? A válasz ott rejlik a kínai részvénypiacok friss ralijában – és abban, hogy ki meri ezt elhinni.
A kínai elnök, Hszi Csin-ping a jövő héten szimpóziumot tervez tartani az ország üzleti vezetőinek részvételével, köztük olyan prominens személyiségekkel, mint Jack Ma, az Alibaba társalapítója. A találkozó célja a magánszektor hangulatának javítása a jelenlegi gazdasági kihívások közepette, írja a Reuters.
Más szelek fújnak a miniszter szerint.
Fordulat jöhet a vámháborúban?
Mekkora a bizalmi válság?
Gyorsan változnak az események Amerikában.
A génmódosítás és a génszerkesztés fontos lehet az élelmezési válság és a klímaváltozás elleni küzdelemben, de sokan félnek tőle.
