Rengeteg információ látott napvilágot arról, hogy a Kínai Népköztársaság egy hatalmas méretű katonai központot emel a főváros közelében.
A tajvani Nemzeti Politikai Alapítvány szerint Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével Tajpejnek számolnia kell azzal, hogy nem számíthat az Egyesült Államok támogatására a jövőben – közölte a Taiwan News.
Donald Trump kedden azt mondta, valószínűleg újabb szankciókat vet ki Oroszországra, amennyiben Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak – írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő videókapcsolaton beszélt egymással kedden, néhány órával Donald Trump amerikai elnöki beiktatása után – írja a Reuters.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök leendő alelnöke, J.D. Vance vasárnap kínai hivatali partnerével, Han Csenggel találkozott január 20-án esedékes beiktatása előtt.
Kína 2024 végét valóságos haditechnológiai parádéval zárta, egymás után jöttek az olyan szenzációnak számító villantások, amelyekkel Peking igazi erődemonstrációt tartott. A keleti nagyhatalom igyekszik a saját hadseregéről olyan képet mutatni a világnak, amely prezentálja, hogy az modern és ütőképes. Azt nem lehet hitelt érdemlően ellenőrizni, hogy a látványos felbukkanások valódi képességeket rejtenek, vagy csak szemfényvesztés az egész, de a hadseregnek a háttérben van egy eltitkolni szándékozott, ritkán firtatott, megoldhatatlannak tűnő gondja: a korrupció.
A világ békéjének és biztonságának erősítését ígérte Donald Trump hamarosan hivatalba lépő amerikai elnök, miután pénteken telefonon egyeztetett Hszi Csin-ping kínai államfővel.
Tavaly az utolsó negyedévében élénkült a kínai gazdaság, így 2024 egészére sikerült elérnie a politika által kitűzött 5%-os növekedési célt. A szakértők az állami élénkítő lépésekre, illetve az erős exportteljesítményre vezetik vissza a kedvező növekedési adatot, ám az idei év körüli bizonytalanságot is hangsúlyozzák, elsősorban a kereskedelempolitikai kilátások miatt.
2024-ben Kína háromszor is nagyszabású hadgyakorlatot rendelt el a Dél-kínai-tenger északi felében található Tajvan körül. Mindegyik alkalommal a haditengerészet és a légierő járművei tucatjával okoztak zavart a sziget térségében, de a felek ennél nagyobb lépéseket nem tettek a háború irányába. Azt az egész világ találgatja, hogy mikor jöhet el az a pillanat, amikor Peking ténylegesen rászánja magát az offenzívára, hamarosan több dolog is megváltozik a világpolitikában, ami befolyásolhatja a keleti nagyhatalom döntését.
A kínai gazdaság várhatóan jelentős növekedést ér el 2024-ben, miközben az ország vezetése proaktív intézkedéseket tervez a gazdasági fellendülés érdekében. Hszi Csin-ping kínai elnök újévi beszédében optimista hangvételben nyilatkozott a jövőbeli kilátásokról, annak ellenére, hogy az ország számos kihívással néz szembe.
A kínai kormány jelentős mértékben növelni kívánja a különleges államkötvények kibocsátását 2025-ben, hogy élénkítse a gazdaságot - közölte a Reuters. Két forrás szerint jövőre 3000 milliárd jüan (411 milliárd dollár) értékben terveznek ilyen kötvényeket kibocsátani, ami háromszorosa az idei 1000 milliárd jüanos összegnek. A lépés célja a gyengélkedő gazdaság támogatása és az esetleges amerikai vámemelések hatásainak enyhítése.
A Kínai Kommunista Pártnak (KKP) saját szervezetén belül is véghez kell vinnie a korrupció felszámolását - jelentette ki Hszi Csin-ping kínai elnök a párt Csiüsi című folyóirata által hétfőn közzétett beszédében.
Az Egyesült Államok következő elnöke, Donald Trump meghívta Hszi Csin-ping kínai államfőt a januári beiktatási ünnepségére. A precedens nélküli gesztus mellett a szervezők további külföldi vezetők részvételével is számolnak az eseményen - számolt be a CBS.
Peking hadihajók és vadászgépek tucatjait indította meg a héten Tajvan irányába, amellyel a keleti nagyhatalom egyértelműen jelezte, hogy a nem hátrál meg a regionális nagyhatalmi ambícióitól. A célzás nemcsak a szigetnek szólt, hanem az Egyesült Államok más távol-keleti szövetségeseinek is – közölte a Wall Street Journal.
A kínai Politikai Bizottsága jövőre lazább fiskális és monetáris politikát ígért a gazdaság élénkítése érdekében. A kínai gazdaság továbbra is a defláció szélén táncol és egyelőre a reálgazdasági adatok sem mutatnak érdemi fellendülést, miközben Trump elnökké választásával a kereskedelmi háború veszélye is egyre nagyobb.
Jövő héten ülhet össze a kínai vezetés, hogy a gazdaság kilátásairól tárgyaljanak és kitűzzék a következő évre vonatkozó célokat és elvárásokat. Egyesek abban reménykednek, hogy fontos információkat kaphatunk arról, hogy mikor várható érdemi fiskális lazítás a központi kormányzat részéről. A részvénypiacok általában előre beárazzák ezeket az eseményeket, majd a bejelentés után alábbhagy a lelkesedés a kínai részvénypiacon.
1 milliónál is több repülőgép szállt hazánk egén.
Folyamatosan frissülő hírfolyamunk.
Az ukrán elnök páros lábbal szállt bele Tucker Carlsonba.
Látványos az összefeszülés Panama ügyében is a két szuperhatalom között.
Hogy reagáljanak a vámfenyegetésre?
Mik a vámok deviza- és részvénypiaci hatásai?
Hol tart az AI-csata?
