Hszi Csin-ping kínai elnökkel való viszonyát és a Kínával ápolt jó kapcsolatok fontosságát hangsúlyozta Donald Trump elnök, miközben az Egyesült Államok bejelentette, hogy kínai vállalatokat szankcionál.
Az Alibaba kínai technológiai konszern legalább 380 milliárd jüant (49,8 milliárd euró) tervez befektetni a mesterséges intelligenciába (MI) és a felhőalapú számítástechnikába az elkövetkező három évben a cég hétfői bejelentése szerint.
Az elmúlt napok során rendkívüli események szemtanúi lehettünk az orosz-ukrán háború potenciális lezárását illetően. Habár eddig sem volt rózsás a kapcsolatuk, nem sokan mondták volna meg előre, hogy Donald Trump amerikai elnök ilyen élesen fogja kritizálni Volodimir Zelenszkij ukrán elnököt, miközben az amerikai külügyminiszter Szaúd-Arábiában ült tárgyalóasztalhoz orosz kollégájával, a Pentagon vezetője pedig arra figyelmeztette Európát, Amerika szeme immár végérvényesen a rendszerszintű riválisra, Kínára fog szegülni, nem az öreg kontinensre. De milyen logika állhat mindennek a hátterében? Egyesek a múltat látják visszaköszönni Trump ellentmondásos manőverezésében, pontosabban egy korábbi elnök külpolitikai stratégiáját – mely jelenkori alkalmazása azzal járna, hogy az Egyesült Államok kiengedje a karanténból és szorosabbra fűzze kapcsolatát Vlagyimir Putyin Oroszországával.
Egy hétfői találkozó, egyetlen mondat Hszi Csin-pingtől, és máris új szelek fújnak a kínai gazdaságban. Az elmúlt évek vállalkozásellenes politikájától látványosan eltávolodva a pekingi vezetés most a magánszektor felé fordul, hogy a technológiai cégek segítségével adjon lendületet a megrekedt gazdaságnak. De vajon valódi paradigmaváltásról van szó, vagy csak egy újabb taktikai húzásról a geopolitikai játszmában? A válasz ott rejlik a kínai részvénypiacok friss ralijában – és abban, hogy ki meri ezt elhinni.
A kínai elnök, Hszi Csin-ping a jövő héten szimpóziumot tervez tartani az ország üzleti vezetőinek részvételével, köztük olyan prominens személyiségekkel, mint Jack Ma, az Alibaba társalapítója. A találkozó célja a magánszektor hangulatának javítása a jelenlegi gazdasági kihívások közepette, írja a Reuters.
Kínai tisztviselők az elmúlt hetekben közvetítőkön keresztül javaslatot tettek Donald Trump csapatának, hogy helyet adnának az amerikai elnök és Vlagyimir Putyin orosz államfő közötti csúcstalálkozónak, és elősegítenék a békére irányuló erőfeszítéseket egy esetleges tűzszünet után – írja a The Wall Street Journal.
Kína tavaly rekord mennyiségű a szénerőművet épített, ami ellentmond az ország korábbi ígéretének, miszerint 2030-ra csökkenteni kezdi szén-dioxid-kibocsátását.
Kína új jüanhiteleinek összege januárban jelentősen megugrott decemberhez képest a becslések szerint, de még mindig elmarad az egy évvel korábban elért rekordtól.
A Donald Trump amerikai elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő közötti telefonbeszélgetés várhatóan még a mai napon megtörténik, nem sokkal azután, hogy Kína szankciókkal válaszolt az amerikai elnök lépéseire. Az amerikai kormányzat képviselői megerősítették a közelgő egyeztetést, amely kulcsfontosságú lehet a kialakult helyzet kezelésében - számolt be a Sky News.
Az Egyesült Államok és Kína vezetői a közeljövőben telefonon egyeztetnek egymással, miközben a két ország közötti feszültség továbbra is érezhető. A beszélgetésre azt követően kerül sor, hogy Donald Trump amerikai elnök újabb vámemeléssel fenyegette meg Pekinget, valamint aggodalmát fejezte ki a fentanillal kapcsolatos kínai export és az ázsiai ország Panama-csatornában való jelenléte miatt - Közölte a Reuters.
A kínai kormány elítélte az Egyesült Államok által bevezetett újabb vámokat, ugyanakkor nyitva hagyta az ajtót a további tárgyalások előtt. Peking bejelentette, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnél (WTO) megtámadja Donald Trump elnök intézkedését, és "ellenintézkedéseket" helyezett kilátásba válaszul a kedden életbe lépő illetékre.
Rengeteg információ látott napvilágot arról, hogy a Kínai Népköztársaság egy hatalmas méretű katonai központot emel a főváros közelében.
A tajvani Nemzeti Politikai Alapítvány szerint Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépésével Tajpejnek számolnia kell azzal, hogy nem számíthat az Egyesült Államok támogatására a jövőben – közölte a Taiwan News.
Donald Trump kedden azt mondta, valószínűleg újabb szankciókat vet ki Oroszországra, amennyiben Vlagyimir Putyin visszautasítja, hogy az ukrajnai háború befejezéséről tárgyaljanak – írja a Reuters.
Vlagyimir Putyin orosz elnök és Hszi Csin-ping kínai államfő videókapcsolaton beszélt egymással kedden, néhány órával Donald Trump amerikai elnöki beiktatása után – írja a Reuters.
Donald Trump megválasztott amerikai elnök leendő alelnöke, J.D. Vance vasárnap kínai hivatali partnerével, Han Csenggel találkozott január 20-án esedékes beiktatása előtt.
Már politikai karriernek teljes bedőlésére számított mindenki, egészen Trumping.
AI in Business konferenciánk közel 600 fős közönsége szavazott.
"Választani kell a hallgatás cinkossága és a saját, valamint a korábbi amerikai értékek melletti nyílt kiállás között"
Mi érdemes tenni ebben a helyzetben?
Az elkövetkező időszakban sok termékről fog még kiderülni, hogy mikro- és nanoműanyagok vannak bennük.
Mit tehet az EU ebben a helyzetben?